DevOps, avagy egységben az erő | robot_dreams
A megrendelés állapotának követéséhez, kérjük, engedélyezd e-mailben.
Írd be az e-mailben kapott kódot Írd be az SMS-ben kapott kódot
 
A kód 2 percig érvényes Az SMS-ben kapott kód 2 percig érvényes
Biztosan ki szeretnél lépni?
A munkamenet lezárult
Vissza a kezdőlapra
DevOps, avagy egységben az erő

DevOps, avagy egységben az erő

Így kerülünk versenyhátrányba, ha a csapataink nem beszélnek egymással

A felgyorsult piacnak minden azonnal kell. A hagyományos fejlesztési módszerekkel már nem lehet időben kiszolgálni a felhasználói igényeket. Hiába miénk a legjobb szoftver, ha nem tudunk vele időben piacra lépni.

A DevOps olyan módszer, ami a sikeres vállalatok mögött áll. De mi is ez valójában? Röviden ez a fejlesztés és az üzemeltetés funkcióinak egyesítése, ami által a cégek képesek gyorsabban és jobb terméket szállítani.

Így ne csináld – A DevOps és a robotporszívó esete

Tegyük fel, hogy van egy cégünk, ahol intelligens AI-alapú robotporszívót gyártunk. Dolgozik nekünk három fejlesztő, ők írják a robot működéséhez szükséges kódot, ők rakják össze a porszívót. Van még két operátor, akik a működésért felelnek, vagyis, hogy a robot a gyakorlatban is azt csinálja, amire készült. A fejlesztők több hónapnyi kemény munkával megalkotják a porszívót, ami képes felismerni embereket és tárgyakat, utasításokat tud fogadni – akár egy Alexán keresztül – és persze tökéletesen takarít. A fejlesztői környezetben minden működik, mindenki boldog.

A porszívó átkerül az operátorokhoz, akik kipróbálják „élesben”. Itt aztán kiderül, hogy mégsem ismer fel mindenkit, nem képes követni az Alexa-parancsokat, ha azokat különböző emberek adják, és nem tudja kiporszívózni teljesen a sarkokat. Az operátorok dühöngenek és a fejlesztőkre mutogatnak, míg a fejlesztők szerint náluk minden rendben volt, tehát biztosan az operátorok rontottak el valamit.

Az eredmény: nincs működő termék, vissza kell ülni a tervezőasztalhoz, ráadásul a két csapat közt ellentét van, ami nem fogja segíteni a munkát. Mire végre eljutunk a működő robotporszívóig, addig a versenytársak már lehet, hogy piacra is dobták a sajátjukat.

Mi volt a baj?

Az operátorok egyáltalán nem vettek részt a tervezési fázisban, a kódok kidolgozásában és a robotporszívó megépítésében, a fejlesztőket viszont teljesen kihagyták már az „éles tesztekből”, azaz ők sosem látták, mit csinál a porszívó egy valódi házban. Az operátorok nem tudják, hogy mi lehet a hiba oka, a fejlesztőknek pedig nincs elég információjuk a valós működésről. (Talán többen hallottuk már a „nem sikerült reprodukálni a hibát” kifejezést azokban az esetekben, amikor valami a fejlesztői környezetben tökéletes, nálunk valamiért mégsem működik. Na ez pont az a helyzet.)

Hogyan lehetett volna ezt elkerülni?

A fejlesztők és az operátorok a kezdetektől közösen, együttműködve dolgoznak a koncepciótól kezdve a tesztelésen át a kész termékig. Ezzel elkerülhetők, vagy legalábbis csökkenthetők az „újrakezdések”.

Nagy vonalakban ez volt az a probléma, ami életre hívta a DevOps módszert. A fejlesztési és üzemeltetési csapatok elszigeteltsége lassú szállításhoz és kevésbé hatékony termékhez vezetett, ami egyértelmű piaci hátrányt jelentett. 

A DevOps lényege

A DevOps tehát a tervezéstől kezdve a teljes fejlesztési folyamaton át egészen a gyártástámogatásig a folyamatok összekapcsolásáról szól. Maga a kifejezés a Development (fejlesztés) és Operations (üzemeltetés) szavak kombinációja, és leginkább a szoftverfejlesztés és az üzemeltetés területén alkalmazzák. A cél, hogy a termék gyorsan kerüljön piacra, a minősége pedig magasabb legyen a versenytársakénál.

A hagyományos szoftverfejlesztési modellektől eltérő megközelítéshez alapvető szervezeti változásokra is szükség van. A fejlesztőknek és az üzemeltetőknek egy csapatban kell dolgozniuk, és nagyon fontos a hatékony, folyamatos és pontos kommunikáció. A folyamatot leginkább egy végtelen ciklusként lehetne leírni, ahol a folyamatok egymásba kapcsolódnak.

Miért érdemes DevOpsra váltani?

1. Folyamatos integráció

A kódokban történő változtatások vagy az új kódok automatikusan akár naponta vagy naponta többször is frissülhetnek a szoftverben. Az újítások, változtatások így nagyon gyorsan tesztelhetők, a hibák szinte azonnal javíthatók, amivel csökkenthető a szoftverfrissítések validálásához szükséges idő.

2. Folyamatos teljesítés 

A folyamatos integráció eredményeként a kódmódosítások sűrűn és automatikusan élesednek, a felhasználók folyamatosan visszajelzéseket tudnak adni a legújabb verzióról. A szükséges módosítások vagy javítások nagyon gyorsan elvégezhetők. A szoftver így valódi, releváns piaci igényeket képes kiszolgálni.

3. Automatizáció

A fejlesztő és üzemeltető csapatok együttműködésével számos folyamat automatizálható, amely az elszigetelt munkafolyamatokban nem lenne kivitelezhető. Az automatizációnak köszönhetően jelentősen megnő a jó minőségű szoftverek fejlesztési és telepítési sebessége. 

A DevOps kihívásai

A legnagyobb feladat a DevOps kapcsán a csapatok összehangolása. A régi szokásokat nehéz átformálni, és gyakran ütközhetünk ellenállásba. A csapatoknak meg kell érteniük, hogy a fejlesztés és üzemeltetés többé nem két külön részleg, a DevOps bevezetése nem csupán egy új eszköz, hanem újfajta szemlélet. Fontos, hogy mindenki értse mi miért történik, ismerjék a teljes folyamatot az ötlettől a felhasználásig. 

Mi fán terem a DevOps expert?

A DevOps terület az IT-szektoron belül is különleges készségeket igényel. Ezekben a munkakörökben alapelvárás a kiváló kommunikációs készség, mivel sokkal több egyeztetésre van szükség az egyének és csapatok között. Ezenkívül széleskörű fejlesztői tudásra, automatizációs és hálózati ismeretekre van szükség, és egyre inkább nő az igény az IT-biztonsági tapasztalatra is. Számos eszközt és programot ismerni kell (például Jenkins, AWS, Azure, Google Cloud, Jira, Git, satöbbi).

Az első lépés az informatikai diploma megszerzése a DevOps-mérnökké válás útján, ezután jöhetnek a továbbképzések és a tapasztalatszerzés. A netes fizetési felmérések alapján (Bluebird IT Salary Guide, 2022) egy kezdő DevOps-mérnök fizetése bruttó 750 ezer és 1,1 millió Ft között alakul, míg többéves tapasztalattal és gyakorlattal akár havi 1,4–1,7 millió Ft-ig is feltornázható ez az összeg.

További cikkek
Dőlni látszik az Android-uralom a fejlesztői piacon, azonban még mindig kevés a tehetséges iOS-szakember. Itt a piaci rés, de a mai felgyorsult világban ki tudja még, meddig lesz nyitva.
Nem csupán a szuperszámítógépek piacán várható előrelépés – a felhőalapú technológiák terjedése is megalapozza a Linux népszerűségének növekedését.