6 ok, amiért érdemes szoftvertesztelőnek állnod

Van értelme a szoftvertesztelő képzésnek? Érdemes-e elmennem tesztelőnek? Ha ilyen kérdéseid vannak, összeszedtünk hat érvet a techcégek konkurenciaharcától az agilitáson át a mesterséges intelligenciáig, ami a tesztelői karriered elindítása mellett szól.

A manuális szoftvertesztelés remek belépő az IT-szektorba, ugyanis a megtanulásához nem kell tudni programozni, logikus gondolkodás mellett könnyű elsajátítani – mondja december 10-én induló Szoftvertesztelés kezdőknek képzésünk előadója, Demény Tamás több mint 15 éves szakmai múlttal bíró szoftvertesztelő. Tamás jelenleg az OTP Banknál egy 18 fős tesztelői csapatot vezet, de a tesztautomatizálásért felelős szakembertől a tesztmenedzserig számos munkakörben megfordult már. Dolgozott a sokmilliós nézettségű Ustreamnél és az idehaza piacvezető ingatlan.com-nál is. A segítségével egy hatos listát szedtünk össze arról, milyen folyamatok miatt érdemes most belevágni ebbe a szakmába.

1. Ma már alap, hogy egy szolgáltatás jól működjön

„Ha megnézzük, hogy tíz éve hány szoftverből, mobilalkalmazásból lehetett választani, akkor csúnyán mondva megengedhették maguknak a cégek, hogy kevésbé jó minőséget szállítsanak. Most viszont már ha nem tetszik a Netflix, ott a Max, a Prime Video, az RTL+ és még egy csomó streaming platform” – magyarázza Tamás. Kiemeli, hogy mára nemcsak könnyebb lett ezeket működtetni, de az igények is megnőttek. „Ma az, hogy egy szoftver, app vagy weboldal minősége jó, alapvető elvárás lett. Ez a kiindulópont, és emellé kell odatenni a hasznos és vonzó szolgáltatást.”

Ha egy app az első egy-két percben nem ugorja meg a minőségi követelményeket, akkor biztos, hogy le fogják törölni; ugyanígy egy webshopot is otthagynak, ha akadozik. Statisztikák szerint a felhasználók 40%-a otthagyja azt a weboldalt, ami nem tölt be 3 másodperc alatt. Oktatónk kiemeli: ez azért is lehetséges, mert rengeteg alternatíva áll rendelkezésre mondjuk egy online áruház vagy egy mobilapp helyett. „Rossz esetben ír is egy negatív véleményt vagy ad egy egycsillagos értékelést az App Store-ban.”

Mitől manuális?

Demény Tamás képzésének címében is szerepel, hogy itt manuális, azaz kézi tesztelésről van szó. Ennek „ellentétpárja” az automata tesztelés, ahol ahelyett, hogy végignéznék a funkciók működőképességet, írnak egy programot, amely megteszi ezt helyettük. Az automatizált teszteléshez már kell programozási tudás, a manuálishoz nem. Nyilván minden egyes specifikus felhasználási módhoz nem éri meg külön automata scriptet írni.

2. Az agilis módszertanok térhódítása

A korábbi vízesés-modell helyett azért terjedtek el mára az agilis módszertanok, hogy az ügyfelek megváltozó igényei ne a termék gyártásának a legvégén derüljenek ki, a hozzájuk való alkalmazkodással újraindítva az egész folyamatot. Ez ugyanis olyan lassú, hogy így nem lehet hatékonyan piacra lépni. „Ezért jött létre az agilis megközelítés minél rövidebb ciklusokkal, iterációkkal és a megrendelő bevonásával a folyamatba. Ha van havonta mit megmutatni, akkor azt tegyük meg!” – magyarázza előadónk. Ha felosztjuk a ciklust, és időnként ezt megtesszük, akkor nem csak jó fejek vagyunk, de könnyebb lesz beépíteni a változásokat. Ugyanis minél később találnak meg egy hibát, annál drágább a kijavítása, hiszen az összes előtte elvégzett tevékenység ára benne van.

A vízesés-modell esetén a folyamat végén van egy erős tesztelési fázis, mondjuk a munka utolsó 20%-ában. Ám a rövid iterációkra bontott agilis folyamatokban minden egység végén tesztelni kell valamit, ez teljesen átalakította ezt a munkát – fejti ki. „Fontosabb lett a tesztelés ezáltal.” Ez a váltás is hozzájárult ahhoz, hogy kompetens tesztelőcsapatok vegyenek részt a fejlesztésben, ezért az agilis munkaszervezés a terület egyfajta áttörése volt, sokkal jobban „szem elé kerültek” a tesztelők – húzza alá. Ez, mint mondja, a tesztelés egyfajta aranykorát hozta el.

3. Az automatizáció és a mesterséges intelligencia megjelenése

Tamás szerint a következő 3-5 évben a junior kollégái állását sem tudja elvenni a mesterséges intelligencia (MI/AI), bár ennek oka jelentős részben a szabályozásokban keresendő. A bankszektorban például sok helyen hozzá sem férhetnek mondjuk a ChatGPT-hez adatvédelmi okból. Egy nyelvi modell ugyan még nem kattintgatja végig az appok funkcióit helyettünk, ám teszteseteket írni segíthet – márpedig sokszor ez az, amit egy kezdőre először rábíznak. „A senior kollégáknak viszont inkább segít az MI, hiszen ha kész vannak a tesztesetek, utána ezeket le kell futtatni, elő kell állítani a tesztadatokat és így tovább. Ám így is az MI-megoldások és az automatizáció forradalmasíthatják a tesztelést.”

Egyfelől az ilyen rendszereket is le kell tesztelni, másrészt a tapasztaltabb tesztelőknek hasznos, hogy az MI segít a rutinfolyamatok gyorsabb és pontosabb végrehajtásában, az automatizáció pedig szintén hatékonyabbá és gyorsabbá teheti a munkát. Közben viszont mindezek új készségeket is megkövetelnek a tesztelőktől. „Elmegyünk abba az irányba, hogy minden tegnapra kell, mindent automatizálunk – és ezeket is tesztelni kell.” Aki pedig most kezdi el a pályát, az 3-5 év múlva jó eséllyel már senior lehet, vagyis egyelőre még nyugodtan el lehet kezdeni. Meg kell tanulni az alapokat, és nyilván meg kell ismerni az új megoldásokat.

„A valós helyzetfelismerést és az életszerű gondolkodást úgyis az emberi logika hozza be egy tesztelési probléma megoldásába. Egyszerű dolgokra nagyon jók az MI-megoldások, de aki tudja jól az alapokat, az meg tudja oldani azokat is önállóan, és később inkább a saját munkájának a segítségére lesznek ezek az eszközök.” Egyelőre nem is várható csökkenő kereslet a tesztelőkre az MI miatt.

4. Könnyű elkezdeni

A hagyományos oktatási formák keretében nincsen tesztelői képzés. Tamás szerint a legfontosabb, ami előzetesen kell, az a józan ész és a logikus gondolkodás, utána pedig bőven elég ezt a szakmát egy olyan képzés keretében megtanulni, mint amilyet a robot_dreams is kínál, vagy más módon – húzza alá. „Aki a boltban észreveszi, ha az akciós ár drágább, mint az eredeti, az egy jó tesztelő lesz: a többit meg lehet tanulni viszonylag rövid idő alatt. Nem kell hozzá három év egyetem, nincsenek bonyolult összefüggések.” Jó, ha az embernek van programozói háttértudása, de nem szükséges.

„Én hiszek abban, hogy ez egy biztos szakma.”

„A sokat olvasó és kreatív gondolkodású emberekből lesznek gyakran a legjobb tesztelők akkor is, ha nincs IT-s vénájuk. Ugyanis nem kell hozzá más, mint odafigyelés, monotóniatűrés és 3-6 hónapnyi kezdő löketet bele kell tenni” – fogalmaz a szakember. „Az IT-s tudásnál sokkal többet számít, hogy az ember az adott területet – mondjuk bankszektor, sütőipar vagy autógyártás – és a termékeit mennyire ismeri, ezt pedig úgyis mindenki a munkahelyén tanulja meg. Hard skillek terén kezdőként a belépési küszöb alacsony.”

Érdemes nyílt forráskódú projekteken gyakorolni

A képzésen is van egy külön óra erről, Demény Tamás azt javasolja, a kezdők a képzés elvégzését követően gyakoroljanak nyílt forráskódú projekteken. „Elő fogunk venni olyan ingyenesen elérhető weboldalakat, gyakorlási lehetőségeket – van több ilyen is az interneten –, ahol gyakorolhatjuk a tesztelést. „A weblap mondjuk egy ruházati webshopot tár elénk, és kiírja, hogy 50 hiba van az oldalon, találd meg mindet. Végig kell kattintgatni, kitalálni, hogy minek hogyan kéne működnie. Elfogad-e @ nélkül is e-mail címet vagy nem és így tovább.” Azért is veszi ezeket elő a tanfolyamon, mert kezdőként, karrierváltóként mindenképpen érdemes ilyeneken gyakorolni.

5. Van hová továbblépni

Oktatónk kiemeli: a tesztelés egy jó belépés az IT-szektorba. „Tesztelőként bekerülni könnyű, nyilván benn kell maradni, de ha az ember mondjuk kertészmérnök volt korábba n, és nem ismeri mélyebben az informatika világát, akkor pár év alatt meglátja, hogy akarja-e ezt csinálni, és ha igen, mi megy belőle neki jobban” – fogalmaz. „A tesztelői karrierlétra ugyanis viszonylag hamar véget ér. Vannak kivételek, és el lehet menni különböző irányokba, de egy átlagos karrierút 8-10 év alatt befejeződik. Ezután is benn marad az IT területén az ember, és mivel tesztelőként sok mindenhez ért – jól ismer termékeket, remekül együtt tud működni másokkal –, van egy csomó oldalág, ahová elmehet” – fejti ki.

Ilyen lehet a product owner szerepkör, aki a termékeket kitalálja, fejleszti és a piacot elemzi. Mivel egy tesztelő az adott termékkel foglalkozik évek óta, ismeri a felhasználói igényeket, a működést és a történetét. „Ha egy csapatból elmegy a product owner, akkor általában rögtön ideiglenesen a tesztelőt kérik meg erre a munkára. Ugyanis egy programozó gyakran csak kódsorokat lát, nem pedig egy termék egész életciklusát. Van, aki megnézi persze, de egy tesztelő napi szinten nyomkodja mondjuk a bank weboldalát. Ha ezt csinálja 3-5 évig, ismerni fogja az összes folyamatot.”

Emellett folytathatja a karrierjét valaki fejlesztőként is, miután évekig együtt dolgozott velük, ha ő is megtanul programozni. „Ezért tartom egy jó belépőnek az IT világába a tesztelést. Aki nyitott bármi másra, annál 3-5 év alatt kialakul, hogy soft skill irányba, a projektek felé, vagy a hard skillek irányába menne el, és tesztautomatizációval, szoftverfejlesztéssel foglalkozna” – magyarázza. Emellett egy lehetőség még a dizájn területe is, sokan a tesztelés után UX/UI vonalon mennek tovább. Ahogyan természetesen az is egy járható út, ha valaki marad a tesztelésnél: szükség van ugyanis senior tesztelőkre, akik jól ismerik a termékeket – teszi hozzá. Illetve a tesztmenedzsmenttel foglalkozó vezetők munkája is fontos.

Mennyi a fizetés?

A No Fluff Jobs oldalán a 2023.04.01. és 2023.06.30. között feltöltött álláshirdetések bruttó fizetési sávjának mediánja alapján egy junior tesztelői állás jellemzően bruttó 514 és 719 ezer forint között fizet, egy medior pozícióban kerekítve bruttó 826 ezer és 1 millió 221 ezer között lehet keresni, egy senior tesztelő havi bruttó jövedelme pedig már az 1 millió 104 ezer és az 1 millió 505 ezer forint közötti bérsávba szokott tartozni. A különböző adókedvezmények nélkül számolva ez kerekítve nettóban a junioroknál 342 ezer és 478 ezer forint, a medioroknál 549 ezer és 811 ezer forint, a senioroknál pedig 734 ezer és 1 millió forint közötti összeget jelent.

6. Mindig szükség lesz tesztelőkre

Bár a manuális tesztelést temetik már egy ideje, ez egyelőre még korainak tűnik. „Rengeteg az olyan komplex feladat – ahogyan szoktuk emlegetni: a bal fül vakarása jobb kézzel –, vagyis olyan felhasználása a funkcióknak, amelynek semmi értelme, de a felhasználók megcsinálják, amit automatizálni vagy megértetni egy MI-vel nagyon sok meló. Sokkal egyszerűbb megkérni a manuális tesztelőt, hogy nyomkodja végig” – magyarázza előadónk.

A szoftverekben, appokban ugyanis nem elég, ha a tervezők által logikusnak vélt interakciósor működik, minden potenciális útvonalnak jónak kell lennie, amit egy felhasználó bejárhat. „Gyakran tehát sokkal egyszerűbb és fájdalommentesebb valamit manuálisan letesztelni mint komplex automatizációs építeni rá” – summázza Demény Tamás. Ezért gondolja hogy az ő idejében nem fog eltűnni ez a terület. „Én hiszek abban hogy ez egy biztos szakma."

Nem csak hibakeresés

„Ez nagyon nem valami egybites feladat, mi egy minőséget biztosítunk” – húzza alá oktatónk. „Ennek pedig rengeteg aspektusa van: a hibákat azonosítjuk a fejlesztés minél korábbi szakaszában – hiszen annál olcsóbb kijavítani –, nemcsak a terméket nézzük. Hanem azt is, hogy a szoftver milyen körülmények között készül el, belsős folyamatokra is adunk visszajelzést.” Ez szólhat a kollégák munkájáról vagy éppen a túl sok meetingről.

„Az ügyfeleket, a felhasználók elégedettségét képviseljük. Nem csak megnézzük, kék-e egy gomb, hanem hogy az kéken jó lesz-e, beleillik-e a környezetbe, van-e értelme, a kék világ alapvetően jó-e nekünk, mit sugároz, és mit gondolunk a felhasználóinkról” – érzékelteti. „Mi a szoftver állapotáról és a fejlesztés haladásáról adunk visszajelzéseket – a fejlesztő nem tudja megmondani, hol állunk a roadmapen, ő kódokat ír.” Példaként említi, hogy a tesztelő felhívja a figyelmet, ha mondjuk egy webshopnál mindig a házhozszállítással van gond.

A december 10-én induló képzésre való jelentkezéshez az általános felhasználói ismereteken túl nem kell IT-s előképzettség, csak érdeklődés, az ugyanis kezdőknek, újrakezdőknek és karrierváltóknak szól – hangsúlyozza előadónk. „Az alapokat fogom megtanítani 3 hónap alatt, a nulláról felépítve. Vagyis a tesztelési módszertanokat és technikákat, amelyekkel egy junior tesztelői állásra bátran jelentkezhet a képzés után a kolléga, és jó eséllyel sikerülni is fog az interjúja” – summázza. „Átvesszük, hogy épül fel egy szoftver, majd a nagy képből közelítünk a konkrét tesztelési technikákig.”

Megosztás: